2010. május 30., vasárnap

Scorn: Refuse; Start Fires (2010)

A Scornt ugye ismerjük, a volt Napalm Death dobos, Mick Harris elektronikus projekjéről van szó. Minimalista industrial ütemek, mély basszusok, dubos/trip-hopos dalszerkezetek jellemzik a Scorn életművet. Az új albumon állítólag elég sok az élő dob, amit a korábban a középtempós death metal Benedictionben is megfordult Ian Treacy játszott fel. Még annyit, hogy úgy tűnik Harris egyelőre nem unt rá a dubstepre, ugyanis a Refuse; Start Fires is elég sok ilyen elemet tartalmaz.

2010. május 26., szerda

Robedoor: Burners (2010)

A los angelesi Robedoor a lassan kultikusnak számító Not Not Fun kiadónál van, olyanok társaságában, mint a Pocahaunted, a The Goslings, a Topaz Rags, a Magik Markers vagy a Raccoo-oo-oon. A zenekar organikus zajokat ötvöz hosszú drone groove-okkal, krautrockos dobolással, Sleepre emlékeztető mélyre hangolt basszussal és gitárokkal, az egész pedig a Religious Knives fantasztikus Electricity and Air c. számához hasonlóan pulzál. Az albumot James Plotkin maszterelte.

2010. május 25., kedd

Master Musicians of Bukkake

Totem One (2009)


Totem Two (2010)

A seattle-i Master Musicians of Bukkake-et a kísérletezős doom metal Asva gitárosa, John Schuller hívta életre. Hozzá csatlakozott többek közt az a Randall Dunn producer és hangmérnök, aki dolgozott a teljesség igénye nélkül a Wolves in the Throne Roommal, a Sunn O)))-nal és a Six Organs of Admittance-szel is, továbbá az Earth basszusgitárosa, Don McGreevy valamint a Burning Witch dobosa. Szóval egy igazi underground szupercsapattal van dolgunk. Zenéjük ceremoniális jellegű pszichedelikus droney worldbeatet rejt, törzsi ritmusokkal, keleti dallamokkal és népzenei gyökerekkel. Aki el tudja képzelni mondjuk a Grails, az Earth, a Religious Knives valamint az Amon Düül II vagy a Sylvester Anfang II zenéjét egy tető alatt, és úgy gondolja, ez tetszene is, annak melegen ajánlom.

2010. május 24., hétfő

Damo Suzuki's Network

Seattle (1999)


Jpn Ultd Vol. 1 (2000)


Jpn Ultd Vol. 2 (2000)


Odyssey (Journey into Japanese Cosmos) (2000)


Metaphysical Transfer (2001)


3 Dead People after the Performance (2005)


Hollyaris (2005)


Tutti i Colori del Silenzio (2009)


Damo Suzuki (ダモ鈴木) a hetvenes évek elején a Can frontembereként vált ismertté, miután Holger Czukay (aki egyébként Karlheinz Stockhausen tanítványa volt) összeszedte az utcáról, és bevette csapatába. Négy, azóta klasszikusként számontartott, a krautrock alapvetéseinek számító album után Suzuki, akkori barátnője révén, kapcsolatba került a jehova tanúival, és ennek hatására jó tíz évre vissza is vonult a zenei életből. Legközelebb a Dunkelziffer 1984-es In the Night c. lemezén majd vendégként a két évvel későbbi III-on volt hallható. 1986-ban megalakítja a Damo Suzuki Bandet, amibe meghívja a dunkelzifferes Matthias Keult és Dominik Von Sengert valamint a régi harcostársat, Jaki Liebezeitot; és az 1987-1990 közötti időszakban adott koncertek felvételeit végül egy hét cd-s box setben adják ki. Legközelebb a kilencvenes évek második felében a Damo Suzuki's Networkkal tűnik fel, ami gyakorlatilag egy világjáró, kizárólag koncerteket adó zenei kollektíva Suzuki körül folyamatosan cserélődő zenészekkel ("sound carriers"), a hallgatók füle hallatára spontán születő improvizatív pszichedelikus zenével. (folyt. köv.)

2010. május 22., szombat

Kawabata Makoto

Rainbow of Love (2008)


Farewell Kiss after Rain (2009)


The Tales of the Dream Planet (2009) FLAC

Kawabata Makoto (河端一) multiinstrumentalisa leginkább az Acid Mothers Temple kollektívában betöltött vezető szerepéről ismeretes, noha 1978. óta van jelen különböző projektekkel a zenei életben, szólólemezeket pedig immár másfél évtizede jelentet meg. Saját munkáit egyszerűen pszichedelikus droney freak folkként lehetne leírni; jelen bejegyzésben néhány frissebb anyagát találhatjátok meg. Bővebb infó.

2010. május 20., csütörtök

Sylvester Anfang II

Burial Hex & Sylvester Anfang II: split (2008)


Untitled CDr (2009)



Commune Cassetten LP (2010)

Korábban.

2010. május 19., szerda

Zu

Dälek vs. Zu (2005)


Zu & Mats Gustafsson: How to Raise an Ox (2005)


Zu with Xabier Iriondo & Iceburn: Phonometak Series #1 split (2006)


Zu & Nobukazu Takemura: Identification with the Enemy:
A Key to the Underworld (2007)



Zu & Il Teatro degli Orrori: split (2008)

A Zu-t gondolom ismeritek, ez az olasz trió jazz felállásban (Jacopo Battaglia dob, Massimo Pupillo basszusgitár, Luca T. Mai szaxofon) nyomja, zenéjük mégis inkább egy matekos noise rock csapatéval rokonítható. Fennállásuk óta több illusztris arccal zenéltek, ez a bejegyzés néhány érdekesebb közreműködésükkel foglalkozik. Ja, egy 2008-as interjúban szó volt arról, hogy a Dälekkel felvettek egy teljes albumnyi anyagot, talán idén meg is jelenik.

2010. május 17., hétfő

Yellow Swans

Mort Aux Vaches (2009)


John Wiese / Die Yellow Swans: Portable Dunes (2009)

2010. május 16., vasárnap

Skullflower

Malediction (2009)


Vile Veil (2009)


The Paris Working (2009)


Skullflower & Limepit split (2009)


Skullflower & White Medal split (2010)

A Skullflower zseniális új albumával indult a blog; ez pedig egy kis kiegészítés, - ezeket csinálták az elmúlt egy évben.

2010. május 14., péntek

Nekrasov

Into the No-Mans-Sphere of the Ancient Days (2007)


The Form of Thought from Beast (2008)


Nekrasov & Moon & Nekros Manteia: The Haunting Resonance split (2008)


Tramp and Void EP (2009)


Inner Stalker Metrics EP (2009)


On Certainty EP (2010)


Cognition of Splendid Oblivion (2010)


Perishable Things (2010)

Az ausztrál Nekrasov egy Aderlatinggal közösen megosztott album erejéig már szerepelt itt, aki abba belehallgatott, az nagyjából képben van a korábban a drone doom Whitehorse-ban is megfordult Bob projektjével. A lemezeken alapvetően nihilista void black metalt hallhatunk, géppuskaszerű dobgéppel, meghatározó szerepet kapó harsh noise-zal és egy leheletnyi atmoszférikus dark ambienttel.

2010. május 13., csütörtök

Burning Star Core: Papercuts Theater (2010)

(link removed)
A Burning Star Core-ról és C. Spencer Yehről az előző posztban már volt szó; ide csak annyit írnék, hogy az első hallgatások után ez tűnik az eddigi legjobb BSC lemeznek.

John Wiese & C. Spencer Yeh


Live in Nottingham (2007)


New York / Atlanta (2008)


Cincinnati (2009)


The Void (2009)

John Wiese (sz. 1977.) a kilencvenes évek második fele óta aktív, Los Angelesben tevékenykedő noise zenész, aki ismerős lehet az LHD-ból vagy a Sissy Spacekből, de tagja volt a Bastard Noise-nak, dolgozott a Wolf Eyesszal, Aaron Dillowayjel, Merzbow-val, Kevin Drumm-mal, meg turnézott többek közt a Sunn O)))-nal vagy a Yellow Swansszal is.

C. Spencer Yeh (sz. 1975.) Taiwanban született, jelenleg Ohioban élő hegedűművész és elektronikával kísérletező zenész; ő áll a pszichedelikus noise/drone projekt Burning Star Core mögött.

Ebben a kollaboráció-sorozatban együttesen érezni a Burning Star Core-ra jellemző minimalista pszichedelikus, egyébként könnyedén emészthető droney noise-t és a John Wiese által kreált kíméletlen, pusztító zajhalmazokat. Aki szereti az improvizatív, avantgarde-ra hajazó kísérletező kedvű noise-t, annak tudnak ezek az albumok kellemes perceket szerezni.

2010. május 12., szerda

Lokai

7 Million (2005)


Transition (2009)

Ennek a bécsi székhelyű duónak - Florian Kmet gitárokon, és a Radianból is ismerős Stefan Németh kütyükön - elektroakusztikus zenéjében egyesül a kísérleti elektronika, a leglazábban értelmezett dubos atmoszféra és mondjuk Terry Riley-féle minimalista szemléletmód. Egyszerre közvetlen, szívélyes és izgalmas, amely egy finom és álomszerű világon sodor végig, nyugtató és nyugtalanító állomásokon keresztül.

2010. május 11., kedd

Pyramids with Nadja

Pyramids with Nadja (2009)


Into the Silent Waves remixes (2010)

A Pyramids (nem összetévesztendő a szintén amerikai screamo csapattal) és Nadja közös lemeze egy masszív kollaborációs session nemcsak Aidan Baker és a Pyramids tagjai közt, a felvételen két dalban hallható a cocteau twins-es Simon Raymonde basszusjátéka, Albin Julius (Der Blutharsch) énekel a négyes trackben, Chris Simpson (Mineral) a kettesben, háttérmunkát pedig Colin Marston (Dysrhythmia) és James Plotkin (Khanate, O.L.D., Phantomsmasher, stb.) is vállalt. És, ha ez nem elég, az albumot nyitó Into the Silent Waves Lustmord és Ulver által remixelt változata egy 300 példányra limitált bakeliten külön is megjelent.

2010. május 10., hétfő

Faust

Faust vs. Dälek: Derbe Respect, Alder (2004)


Faust / NWW (Nurse With Wound): Disconnected (2007)


Od Serca Do Duszy (2007)


C'est Com... Com... Compliqué (2009)


Faust is Last (2010)

A Faust körül a kilencvenes évek után történtek elemzésébe most nem megyek bele, a lényeg az, hogy 2003. óta két Faust létezik, és mind a kettőben vannak eredeti tagok. A Derbe Respect, Alder többnyire még 2002-es Faust felvételeket tartalmaz, amiket Dälekék később átdolgoztak. Egy nagyon nyers, mocskos, alagsori, ízig-vérig underground kísérletezős zene született belőle. A Jean-Hervé Peron és Werner "Zappi" Diermaier vezette csapat 2007-ben a Nurse With Wounddal közösen elkészítette a Disconnectedet, ennek a kollaborációnak a ténye is önmagáért beszél; és ők jegyzik az élő Od Serca Do Duszy-t (lengyel, = From the Heart to the Soul) meg a 2009-es C'est Com... Com... Compliqué-t is. Az új, Faust is Last c. lemezt pedig a Hans Joachim Irmler vezette csapat készítette el. Fogyasszátok egészséggel.